RO sótalanító

Ipari RO berendezések, RO sótalanítás

Ez az RO (fordított ozmózis) vízkezelési és víztisztítási technológia az elmúlt 10 évben vette át a teljes ioncserélő sótalanító berendezések helyét. Ezzel a modern szűrési technológiával akár 10µs alatti vízminőséget is elő lehet állítani. A fordított ozmózis (RO)berendezés olyan vízszűrő, amelynek nyílása 0,0001 mikron, vagyis ezzel a víztisztítással eltávolíthatjuk a szerves szennyeződéseket, a nehézfémeket, baktériumokat is a vízből.

Felhasználási területek:
kazántápvíz kezelés, gyógyszeripar, kozmetikai ipar, síküveg és félvezető gyártás, autóalkaltrész-gyártás.

Az RO berendezés nem más, mint egy nagyhatékonyságú szűrő berendezés, melynek legfőbb alkotórésze az RO membrán. Ez egy olyan speciális membrán, amely lézerrel átlyukasztott műanyag „paplanból” áll, amit utána nagy gondossággal egy perforált cső köré felcsavarnak. Az így legyártott membrán, vagy membránok bekerülnek egy membrán házba, ahol működés közben nagynyomású 10-25bar nyersvíz nyomása alá kerülnek. Mivel a membránok „résmérete” olyan kicsi, hogy „szinte” csak az elemi víz tud rajta átjutni, ezért míg a membrán egyik oldalán az ultatiszta víz, addig a másikon a szennyeződésekkel és ásványi sókkal összesűrített víz távozik. A tisztított vizet permeátumnak, míg a szennyvizet koncentrátumnak hívjuk. Egy RO rendszer annyira megbízható, amennyire az RO berendezés előkezelése meg van oldva, ezért erre a tervezésnél komoly hangsúlyt kell fektetni. Nagyon fontos és drága elem az RO berendezés membránjai. Ezek egy jó előkezeléssel hosszú évekig is működhetnek, de ha az RO előkezelés nem jó vagy hiányos, a membrán akár pár hónap alatt is tönkremehet. A hatékony membránok szinte teljesen tiszta vizet adnak, de azért ezek sem tudnak desztillált minőségű vizet biztosítani, ezért ez a tisztítás max. 99,9 %-os lehet. Ha ennél is jobb vízminőségre van szükség, akkor más kombinált technológiát kell alkalmazni, mint pl.: a kevertágyas ioncserélés vagy az EDI.

Egy RO berendezésnél a megtermelt víz minősége nagymértékben függ a bejövő vízminőségtől, a jól kiválasztott előkezeléstől, a membránok sorolásától, a nyomásfokozó szivattyú méretezésétől, és az utókezeléstől egyaránt. A membránok típusában is van eltérés, de ez annyira nem jelentős, mint az előbbiek. Ami még fontos egy RO berendezés esetében, az a megtermelt vízkihozatal, vagyis a nyersvízből előállított permeátum (tisztított víz) mennyisége. Általában, minden típusú membránt a gyártója, 50-50% os kihozatalra gyártja. Ez a kihozatal nagyobb rendszereknél, egy nem megengedhető és pazarló tisztítási hatékonyság lenne, ezért itt egy „trükköt” kell alkalmazni. Ahhoz, hogy ez a normál 50-50%-os kihozatali hatékonyság jobb legyen, egy koncentrátum visszakeverést kell alkalmazni, mely így megnövelheti a kihozatalt egészen 80%-ig. De ha még ennél is jobb kihozatalt kell elérni, akkor az már csak úgy lehetséges, hogy ha a koncentrátum tovább van tisztítva egy újabb RO berendezéssel.

Az RO berendezésnél a legnagyobb üzemeltetési költség a már fent említett vízveszteség, az időszakos karbantartási költség (membránok vegyszeres tisztítása), valamint a nyomásfokozó szivattyú energia fogyasztása. Az RO berendezés karbantartási intervallumát nagyban befolyásolja az előkezelő és a nyersvíz minősége is. A nyomásfokozó szivattyú energia fogyasztása már a tervezésnél eldől. Itt is sokat meg lehet spórolni. Például úgy, hogy felhasználjuk a hálózati víz, vagy a kútvíz szivattyú nyomását, ugyanis ez a nyomás hozzáadódhat az RO berendezés szivattyújához, tehát ennyivel kisebb és kevesebb fogyasztású berendezésre van szükség.

Utókezelés:
utókezelésről akkor beszélünk, amikor az RO berendezés által előállított vízminőség nem elegendő az adott feladathoz, vagy applikációhoz. Például amikor gőzkazánhoz gyártunk tápvizet, ugyanis az RO berendezés általában 0.2-0.3 Nk°-nél lágyabb vizet nem tud előállítani, viszont ezeknél az applikációknál még ennél is lágyabb vízre van szükség. Ekkor használhatunk utókezeléshez nátrium-ioncserélő lágyítót, vagy egy kevertágyas ioncserélő berendezést. Utókezelés lehet még egy vegyszer adagolás, mint pl. egy kondicionáló vegyszer, vagy pl. egy EDI (elektrolízises sótalanító berendezés) is.

RO berendezés:
az ipari RO berendezések általában mindig hasonló elemekből épülnek fel:

előszűrő
nyomásfokozó szivattyú
membránház és membrán
átfolyásmérő rotaméter vagy ennek digitális változata
nyomásmérő manométerek
vezetőképesség mérő műszer

Ezek az elemek általában minden RO berendezésen megtalálhatóak, de lehetnek egyszerűbb, vagy akár ennél jóval bonyolultabb változatok is.

Előkezelés:
mint ahogy azt az imént már említettük, ez az egyik legfontosabb elem az RO berendezés rendszerében, tehát a szennyező anyagokat előzetesen el kell távolítani a vízből, vagy azok károsító hatásait meg kell szüntetni . Egy előkezelés mindenképpen áll egy előszűrőből, hiszen nincs olyan víz, amelyben ne lenne lebegő szennyeződés. Ha a szennyeződés túl sok, és túl nagy méretű, az hamar eltömítheti a membránokat, ezért egy maximum 5µ-os előszűrőt alkalmazunk. A nyersvíz összetételétől függően szükség lehet még egy vízlágyító berendezésre, nagyobb rendszereknél lerakódásgátló vegyszeradagolásra, vastalanító berendezésre, illetve hálózati víz esetében klórtalanításra, aktívszén-szűrőre.

EURO-CLEAR

Ipari RO berendezések, RO sótalanítás

Tartalomjegyzék

Elérhetőségek

Oldalak

EURO-CLEAR

RO sótalanító

Ipari RO berendezések, RO sótalanítás

Tartalomjegyzék

Elérhetőségek

Oldalak

TÉLI LEÁLLÁS

Irodánk zárva tart: