Ipari vastalanítás,
vastalanító
- víz oldott vastartalma (mg/l-ben);
- kezelendő víz mennyisége (m3/h-ban);
- más összetevők a vízben (pl.: mangán);
- oldott oxigén tartalom;
- víz pH-ja; van-e klór a vízben?
katalitikus szűrés
ez a leggyakoribb módszer, az esetek 80-90 %-ában használunk katalitikus szűrőanyagot ipari vastalanításra. Ez a katalitikus töltet a vízben oldott vas és mangán ionokat vízben nem oldódó vegyületekké alakítja át, így ezek könnyen kiszűrhetők a vízből. Van regenerálásmentes és regenerálást igénylő töltet. Fontos tudni, hogy regenerálás alatt nem a visszamosatást értjük, hiszen az mindegyiknél szükséges, hanem a szűrőtöltet aktív felületének megőrzését. Vannak olyan töltetek, amelyek a kimerülésig végzik feladatukat, utána ki kell cserélni őket, és vannak olyan töltetk is, amelyeket vegyszer regenerálással kell aktívan tartani. Ez lehet időszakos vagy folyamatos regenerálás, a vízbe adagolt vegyszer segítségével. Ebben az esetben arra kell figyelni, hogy ha regenerálás nélküli töltetet alkalmazunk, akkor a vízben legyen megfelelő mennyiségű oldott oxigén, illetve megfelelő legyen a víz pH-ja. Amennyiben regenerálható vastalanító berendezést használunk, akkor vigyáznunk kell, nehogy túladagoljuk a vegyszert, mert utána ez megjelenik a kezelt vizünkben, vagy nehogy keveset adagoljunk, mert akkor nem lesz hatékony a vastalanítás.
vegyszeres oxidáció
ebben az esetben az oldott vastartalmat nem oxigénnel, hanem a használt vegyszer oxidációs képességével oxidáljuk fel vaspelyhekké. Ez a vegyszer lehet aktív hidrogén vagy klór alapú, de alkalmazhatjuk ezek kombinációját ( de nem mindegyikét) is. Ilyenkor arra kell figyelni, hogy ne adagoljuk túl a vegyszert, mert ez azután a kezelt vízben megjelenik, vagy hogy nincs-e olyan összetevő a vízben, amiért azt nem alkalmazhatjuk. Az „alul” adagoláshoz pedig egyszerűen nem lesz elég hatékony az oxidáció, így oldott vas maradhat a vízben.
levegőztetéses oxidáció
ennél az esetnél a levegő oxigéntartalmát használjuk fel az oldott vas vaspelyhekké (vashidroxiddá) való oxidálására, majd ezeket a pelyheket egy multimédiás kavicsszűrőn megszürjük. Ilyen esetekben arra kell figyelni, hogy az oxidációhoz kell egy viszonylag hosszú reakció idő, illetve hogy ha a vízbe adagolt levegőt nem szűrjük különleges szűrővel, akkor a víz elfertőződhet. Továbbá arra, hogy nem biztos, hogy a víz vastartalmához képest, a víz feltud „venni” elegendő levegőt az oxidációhoz.
ózonos oxidáció
ez a fenti módszer modernebb változata. Az ózon ugyanúgy működik, mint a levegő oxigénje, csak sokkal hatékonyabban és gyorsabban megy végbe az oxidációs folyamat. Ebben az esetben fontos tudni, hogy az ózon oxidációja során mérgező anyagokat is termelhet (pl. ha bróm van a vízben, bromátot). Ezt a technológiát főleg összetett víztisztítási feladatoknál alkalmazzuk, mint. pl. arzénmentesítés, de kiváló fertőtlenítésre is, vagy nagyobb (50-100m3/h) teljesítmény felett, ahol már ez kifizetődő.
Bármilyen fenti, vagy ezeken kívüli vastalanítási technológiát is alkalmazunk, sok tényezőt kell figyelembe venni a víz összetételével kapcsolatban, de meg kell vizsgálnunk azt is, hogy például van-e kezelő személyzet a vastalanító berendezéshez, mekkora hely van a vízkezelőnek, és végül, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre a megvalósításra, valamint, hogy mennyi az az üzemeltetési költség, ami még elfogadható lesz a gazdaságos termeléshez.
