Ipari vízlágyítás és lakossági vízlágyító
- lágyítani kívánt víz térfogatárama;
- lágyítani kívánt víz mennyisége;
- a vízlágyító regenerálásai közti szükséges idő;
- víz keménysége
1. ioncserélő vízlágyítás
ebben az esetben egy műgyanta töltetet, vagy esetleg természetes Zeolit töltetet használunk az ioncserélésre. A kemény víz átáramlik a vízlágyító berendezés tartályában található ioncserélő gyantán, ahol ioncserével megtörténik a vízlágyítás. Ez az ioncserélő gyanta a keménységet okozó kalcium és magnézium ionokat lecseréli keménységet nem okozó nátrium ionokra. Miután az ioncserélő töltet telitődik kálcium-magnézium ionokkal, vagyis kimerült, akkor a vízlágyító regenerálására van szükség. A regenerálás nagy tisztaságú sótablettával történik úgy, hogy miközben az oldott só érintkezik az ioncserélő töltet felületével, az felveszi a már említett nátrium, vagy akár kálium ionokat és közben „ledobja” magárol a kálcium-magnézium ionokat, ami azután a vízlágyító berendezésből kikerül a szennyvíz lefolyóba.
2.vegyszeres lerakódásgátló
ebben az esetben az alkalmazott vegyszer általában egy foszfát alapú vegyszer (pl. polifoszfát), ami burkot képez a kálcium-magnézium ionok köré, így nem engedi lerakódni azokat, vagyis nem enged vízkövesedést okozni. Az alkalmazásnál azt kell figyelembe venni, hogy amikor a víz a csőrendszerből, berendezésből kikerülve elpárolog, akkor a vízkövesedés itt is kialakul.
3.elektromos lerakódásgátló
ez egy olyan berendezés, melyet a vízvezetékre kell felszerelni, majd a készülék elektromos impulzusokkal a kálcium-magnézium ionokat összetörve, bizonyos feltételek mellett nem engedi a vízkövesedést kialakulni. Igaz, ez nem egy vízlágyító, de alkalmas kisebb applikációkra és főleg ott, ahol folyamatos víztérfogatáram van. Vagy ahol csak azt szeretnénk elérni, hogy a csőhálózatban ne alakuljon ki lerakódás. Ebben az esetben azt kell figyelembe venni, hogy mivel a kálcium-magnéziumot nem távolítottuk el a vízből, vagyis nem lágyítottunk, ezért pangó ágakban, álló vízben, a berendezéstől messze, valamint a vízmelegítés és/vagy nyomásesés következtében ennek ellenére kialakul a vízkövesedés és lerakódás. Például a csapból kifolyó víz nyomása hírtelen lecsökken, így a szaniter szerelvényeken, csempén, zuhanykabin falán, stb. a vízkő kialakul. Háztartásokban gyakran meleg vizet használunk ami tovább gyorsítja a vízkő kialakulását. Használatát háztartásokban nem ajánljuk.
4.mágneses lerakódásgátló
ez egy működésében hasonló berendezés az elöbbiekhez képest. Annyiban különbözik csak, hogy itt a mágneses térrel a kálcium-magnézium ionokat polarizáljuk úgy, hogy azok ne tudjanak a csőhálózat falára könnyen feltapadni és vízkövesedést okozni. Az előnyei és hátrányai az előző elektromos lerakódásgátlóval megegyeznek.
